Abban az esetben beszélünk szívinfarktustól, ha mellkasi fájdalom, az angina pectoris 20 percen túl is fennáll. Általában a koszorúér komplett elzáródása áll a panasz hátterében. Az oxigén ellátási hiány miatt elpusztulhatnak a szívizomsejtek és a szívizom károsodás mértéke a laborvizsgálatok által is kimutathatóvá válik. Az infarktus általában képalkotó vizsgálattal, pl. szívultrahang vizsgálattal is kimutatható. Az a szívizomrész, amelyet az elzáródott ér látna el, mozgásában a többi részhez képest elmarad, vagy egyáltalán nem is mozog.
Mi tegyünk tartós mellkasi panasz esetén?
Ha a pihenés és a nitrát készítmény a panaszokat nem szűnteti, úgy késlekedés nélkül mentőt kell hívnunk, és a szakemberekre bíznunk a további kezelést!
Hogyan kezelhető a szívinfarktus?
Megfelelő kórházi körülmények szükségesek mindenekelőtt.
- Vérrögoldó kezelés:
1-2 évtizeddel ezelőtt nagy találmánynak számított a vérrögoldó kezelés, az úgynevezett fibrinolysis. Ezekkel óriási eredményeket lehetett elérni. Olyan emberek, akik korábban meghaltak volna, túlélték a szívinfarktust a kezelésnek köszönhetően. Napjainkban is léteznek vérrögoldó gyógyszerek. Ezek egyre specifikusabbak, és valószínű, kevesebb mellékhatásuk is van. Manapság ezeket túlnyomórészt felváltották a szívkatéteres tágítások. Mégsem feledkezhetünk el teljesen a vérrögoldó gyógyszerekről, ugyanis ma is ezeket alkalmazzák abban az esetben, ha a szívkatéteres laborba való eljutás időjárási, távolsági és útviszonyok miatt akár másfél órába is telhet. Sokat segít, ha a beteg a panaszok kialakulásának kezdetétől számított 30 percen belül vérrögoldó gyógyszert kap. - Szívkatéteres tágítás (orvosi nyelven PCI= percutan intervenció):
Ennek az eljárásnak az elvégzésére az országban egyre több labor, 24 órás készenlét áll a betegek rendelkezésére. A beavatkozást a már említett szívkatéteres vizsgálathoz hasonlóan egy ütőerén keresztül (ez többnyire a lágyékhajlatban lévő nagy alsóvégtagi ütőér vagy a csuklónál futó kisebb ér) végzik. Az éren keresztül felvezetnek egy hosszabb csövet, úgynevezett katétert, amelyet a koszorúerek eredéséig tolnak. Ott kontrasztanyagot fecskendeznek a katéteren keresztül a koszorúérbe és röntgen képerősítő alatt láthatóvá válik, hogy melyik ér záródott el. Egy bonyolultabb eljárással ezt az érszakaszt megnyitják és a tartós áramlást stenttel, egy úgy nevezett dróthálóval tartóssá teszik. A beteg ezután szoros monitorozás, ápolás és további alvadásgátló kezelésnek néz elébe.
Milyen kimenetellel jár egy infarktus?
Sajnos még mindig sokan vannak, akikhez nem jut el időben a segítség és hirtelen meghalnak. Náluk általában ritmuszavar lép fel, vagy valamelyik nagy eredő koszorúér záródik el hirtelen. Az infarktus nagysága attól függ, hogy mennyi idő telik el a panaszok jelentkezésétől az ér újbóli átjárhatóvá válásáig.
Ha ez az időintervallum rövid, akkor a betegnek ún. kis infarktusa lesz, ami kevesebb szívizomvesztéssel jár. Hosszabb késlekedés nagyobb infarktust eredményez. Az infarktus nagysága azonban attól is függ, hogy az elzáródott ér mögött mekkora az ellátott terület. Az ér eredésénél következik be az elzáródás, akkor nagyobb az infarktus, ha az érszakasz vége felé, akkor kisebb.
Milyen szövődményei lehetnek az infarktusnak? - Ritmus zavar léphet fel, mely hirtelen szívhalált okozhat.
- Nagyobb infarktus esetén a betegnél szívelégtelenség, fulladás, nehézlégzés, keringési elégtelenség jelentkezhet.
- Manapság már ritkaságnak számít, ha a betegnél a szívizom az elhalás következtében a csúcsnál kiboltosul, úgy nevezett aneurysma alakul ki.
- Ritkán látjuk, hogy a szív két kamrája közt rés keletkezik a nagymértékű elhalás miatt, rés esetleg a szív szabad falán is keletkezhet. Ezek már komoly szövődmények.
Részletek: https://www.webbeteg.hu/…/szivinf…/10197/angina-pectoris